A szorbit egy cukoralkohol, amely megtalálható a természetben az almában, az őszibarackban, a szilvában, valamint bizonyos ételekben és italokban is, amelyek a kereskedelmi forgalomban elérhetőek. A szorbit nagyon hasonlít a nyírfacukorhoz, éppúgy kevesebb kalóriát tartalmaz a cukornál, és szintén jóval alacsonyabb a glikémiás indexe. A szorbit szintetikus formáit a kereskedelemben az előkészített, feldolgozott és csomagolt élelmiszerekben gyakran használják, főként azokban a dolgokban, amelyeket a cukorbetegek és a fogyókúrázók számára készítenek el. A szorbit tehát kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a cukor, emellett pedig minimális hatása van a vércukorszintre, ráadásul nem ösztönzi a fogszuvasodás kialakulását sem. Azonban fontos tudni, hogy a szorbit fogyasztása mellékhatásokkal is járhat, főként akkor, ha nagy mennyiségben fogyasztják.
Hasi görcsök
Egy 2000-ben megjelent tanulmány a februári Regulatory Toxicology and Pharmacology folyóiratban megállapította, hogy a szorbit fogyasztása és a hasi görcsök között szignifikáns összefüggés lehetséges. A szorbit gyorsan puhítja a székletet, ami egy nyomást eredményez a béltraktusban az olyan esetekben, amikor a lazább széklet ránehezül a szilárdabbra. A hasi görcsök enyhülnek, amikor székletürítés lép fel.
Székletürítés és hasmenés
A szorbit ozmotikus hatása alacsonyabb a belekben, ami azt jelenti, hogy felszívja a vastgbélben található folyadékot. Továbbá a szorbit fermentációja során a bélbaktériumok rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek a széklethez hozzákerülnek, ha nem szívódnak fel a belekben és nem hasznosulnak a bélbaktériumok energiájaként. Mindkét folyamat eredményeképpen laza székletürítés jelentkezhet. Tehát hasmenéssel vagy túlzott székletürítéssel kell számolni. A hasmenés akkor jelentkezik, amikor a bélbaktériumok kapacitását a szorbit erjedése túllépte.